Vigye a motorkerékpárt biztonságos helyzetbe a kerék eltávolításához.
Szükség esetén távolítsa el a védőburkolatokat és az oldalsó tokokat.
Távolítsa el a keréktengely rögzítő csavart
Távolítsa el a keréktengelyt, majd a kereket
Az egyoldalas lengőkarral rendelkező motorkerékpárok esetében a keréktengelyt nem távolítják el.
A gumiabroncs (és szükség esetén a belső cső) cseréje
A kerék felfújása a gyártó által ajánlott nyomásra
A kerék kiegyensúlyozása
A kerék felszerelése
Hajtólánccal felszerelt motorkerékpárok esetében a láncfeszítés beállítása
Minden csavar meghúzása nyomatékkulccsal, a gyártó által ajánlott nyomatékra.
A fékrendszer megfelelő működésének ellenőrzése
Olyan alkatrészek (burkolatok, tokok) felszerelése, amelyek eltávolítása szükséges volt a kerék eltávolításához.
Ha nagy tapadású hátsó gumiabroncsot választ, fontos tisztában lenni azzal, hogy a hátsó gumiabroncs lágyabb keverékből készül, és rövidebb élettartamú lesz.
A hátsó gumiabroncsok cseréjekor széles választék áll rendelkezésre, különböző mintázatokkal és futófelületi kialakításokkal, ezért fontos, hogy tájékozott döntést hozzon, figyelembe véve, hogy milyen típusú felületen fogja motorja a legtöbb időt tölteni.
A túlzott vagy egyenetlen futófelületi kopás feltétlenül szükséges a cseréhez, mivel nemcsak a jármű vonóereje, hanem a vezető biztonsága is függ a futófelület állapotától.
Az európai közúti közlekedési szabályok a motorkerékpár gumiabroncsok esetében 1,6 mm-es, a robogók esetében pedig 1 mm-es minimális profilmélységet írnak elő. A TWI (futófelületi kopásjelző), a futófelület barázdáiban található bordázat, szintén jelzi az adott modell minimálisan elfogadható futófelületi mélységét.
A nem megfelelő abroncsnyomás nemcsak a jármű tapadását rontja, hanem a futófelület gyorsabb kopásához is vezet. Az abroncsnyomást körülbelül hetente egyszer kell ellenőrizni, és akkor kell mérni, amikor a gumiabroncs hideg.